Andornakot 1939-ben egyesítették Kistályával, ekkor kapta mai nevét. Valószínű, hogy mindkét község magját a keleti szélen húzódó - ma is látható - riolittufa dombvonulatba vágott barlanglakások és pincék alkották. Napjainkban a település hosszú főutcája (a Rákóczi Ferenc út) köti össze a két, egykor különálló falut.

Andornaktálya, Heves megye keleti-középső részén, az Egri-Bükkalján, Eger és Maklár között, a megyeszékhelytől alig egy kilométerre déli irányban fekvő település. Egert a 3.sz. főúttal összekötő országos közút mentén helyezkedik el. Mezőkövesdtől 16 km-re, Füzesabonytól 14 km-re található. Autóúton, az M3-as autópályától - a füzesabonyi elágazásánál letérve - 12 kilométerre található. Vonattal az Eger-Füzesabony vasútvonalon közelíthető meg, a település vasúti megállóhellyel rendelkezik.

Andornaktálya az Eger-patak völgyében, és az azt keletről határoló dombokra, a Bükk-hegység legdélebbi nyúlványára épült. Területe hegységelőtéri dombság, tengerszint feletti magassága a 260 métert nem haladja meg. A falu határának magaslatai a Kis-, Kutya-, Szél- és a Rózsa-hegy.

Természetes növényzetét erdőtársulások és sztyepprétek alkotják. Erdői cseres tölgyerdőmaradványok, hárs-kőris ligetek, cserszömörcés karsztbokor-erdők. Az erdőterület 23%, a talaj nagyrészt nyirokszerű csernozjom barna erdőtalaj. A sztyeppréteket pusztai csenkeszek, árvalányhajak, parajfélék jellemzik.

Faunája elsősorban kisvadakból és madárfajokból áll, de ritkán nagyvadak is előfordulhatnak.

A XX. század közepén a település határában kőolajat találtak, de az olajkutak napjainkra kimerültek.

Az állattartás nem terjedt el, viszont a környező dombok vulkáni eredetű riolittufa-kő alapja kiterjedt szőlőtermesztést tesz lehetővé.

A környék réteg- és artézi vízkészlete jelentős, melyek a mögöttes hegyvidék vizeiből táplálkoznak. Ezekre Andornaktályán is több kutat fúrtak. Kémiai jellege szulfátos, kemény.

A gyógy- és ásványvizek bősége (Parád, Bükkszék, Egerszalók, Eger - melyekre már a török korban is gyógyfürdők épültek) jó alapot ad a turizmus bizonyos ágainak.

Andornaktálya külterületén is több 80 C-os hőmérsékletű termálvízlelőhely van, amelyek gyógyvíz jellege nem zárható ki, bár minősítésük nem történt meg.

A gyógyturizmus mellett - a táji adottságok (Bükk-alja, Mátra-alja) által, a környék számos üdülőhelyeit felkeresve (Mátrafüred, Galyatatő, Kékes, Bánkút, Szilvásvárad) - szintén kedvező feltételeket találnak a zöld-, sport-, vízi-, hegyvidéki-, lovas-, bor- és vadászati turizmus kedvelői is.
Eger város pedig önmagában is komplex idegenforgalmi vonzerővel rendelkező helység.

A megyeszékhely közelsége, a kiváló közlekedési adottságok, ugyanakkor a falusi nyugalom mind az itt élőknek, mind az ide látogatóknak egyaránt vonzerőt jelent.