Bemutatjuk: Szabó Zoltán címzetes főjegyzőt

Bemutatkozás: Nevem Szabó Zoltán. 1960. június 30.-án születtem Tiszafüreden. Általános iskolába lakóhelyemre, Újszentgyörgyre, illetve (5.-8. osztályba) Tiszaszentimrére jártam. 1978-ban érettségiztem a Tiszafüredi Kossuth Lajos Gimnáziumban. Sikertelenül felvételiztem a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem népművelés-magyar szakára, ezért a Tiszafüredi Nagyközségi Tanácsnál helyezkedtem el. 1979-ben felvettek a budapesti (akkor) Államigazgatási Főiskola nappali tagozatára, ahol 1982-ben szereztem igazgatásszervező diplomát. A főiskola után egy évet dolgoztam a Tiszafüredi Nagyközségi Tanácson lakásügyi előadóként, majd Sopronban teljesítettem sorkatonai szolgálatomat. Leszerelésem után megint a tiszafüredi tanács munkatársa lettem, sportfelügyelőként. Nagyon szerettem ezt a munkát, a város verseny-, és szabadidő sportjának szervezését, a „falusi szpartakiádok” sportversenyeit. Akkoriban még nagy rangja volt falusi-, járási-, városi szinten pingpongozni-, focizni-, sakkozni ezen versenyek keretében, és rengeteg résztvevő volt. 1986. áprilistól 1989. őszig a Tiszafüredi Városi KISZ Bizottság vezetőjeként dolgoztam. 1989. októberben úgy éreztem, hogy talán még idejében „visszaigazolhatok” az eredeti végzettségemnek megfelelő munkakörbe, a közigazgatásba. Ezekben a nagyon érdekes időkben, amikor a „tanácsrendszer” már a „végét járta”, de még nem voltak önkormányzatok, kerültem az abádszalóki nagyközségi (akkor még) közös tanács alkalmazottjaként a tiszaderzsi tanácsi kirendeltségre. Tiszaderzs község Abádszalók társközsége volt, és ezekben a „nehéz időkben” jutott eszükbe, hogy ki akarnak válni a „közösködésből”, és önálló tanácsot (majd önálló önkormányzatot) hoznak létre. Az én munkám ebben az érdekes „felállásban” az volt, hogy előkészítsem az önálló tiszaderzsi tanács megalakítását, és kiszámoljam, hogy mennyi „kárpótlás” járhat Tiszaderzsnek a közösködés alatt „elmaradt fejlesztések” miatt.  Tiszaderzsen aztán így lettem én a közös tanács megszűnte utáni első „vb-titkár”, majd az 1990. őszi önkormányzati választások után az első jegyző is. 1990. decembertől „átmentem” Tiszaigarra dolgozni, ugyancsak jegyzőként.

Pályázat útján lettem Andornaktálya jegyzője 1991. szeptember elsejétől kezdődően. Családommal itt telepedtünk le, családi házat építettünk a községben. Mára már tudom, hogy milyen ez a falu, s „tudom, hogy merre mennek, s kik mennek az úton”. Társam, Emese, a Heves Megyei Földhivatalnál köztisztviselőként dolgozik. Két fiunk van: Gergő, aki 1986-ban született, és Budapesten dolgozik köztisztviselőként, valamint Balázs, aki 1993-ban született, és jelenleg az Eszterházy Károly Főiskola tanulója. Szabadidőmben szívesen túrázok, bicajozok, rendszeresen járok pingpongozni, és szeretnék sokat horgászni. Elég sokat olvasok, különösen történelmi regényeket, életrajzokat, régészettel kapcsolatos tanulmányokat. Mivel régóta érdekel a régészet, ezért most éppen a „tiszavidéki földpyramis halmok”, más néven „kunhalmok” történetét, rendeltetését kutatom, ezekről olvasok cikkeket, tanulmányokat. Szeretem a jó filmeket, különösen a francia vígjátékokat. Kedvenc színészeim közé tartozik Jean Reno, Christian Clavier, Louis de Funes, Tom Hanks, Robert De Niro, Al Pacino, Morgan Freeman. Gyakran olvasgatom József Attila verseit, mert nagyon sok dologról úgy vélekedem, mint ahogyan azt Ő lenyűgözően, verseiben megfogalmazta:

„Mióta éltem, forgószélben
 próbáltam állni helyemen.
 Nagy nevetség, hogy nem vétettem
 többet, mint vétettek nekem.”
(Részlet az „Ime, hát megleltem hazámat”… című verséből)

A jegyzői munkáról:
23 éve hogy létrejött az önkormányzati rendszer, de még most is azt tapasztalom, hogy az emberek többségének segítségre van ahhoz szüksége, hogy eligazodjon abban, hogy az önkormányzatoknál kinek, vagy milyen szervezetnek, mire is van hatásköre, mi tartozik feladatkörébe. Sokszor mondják nekem a faluban ismerősök, itteni lakosok, hogy „mikor csináltok már ide utat”…., „mikor lesz már itt közvilágítás”,…”miért nem adtok több pénzt  erre vagy arra a célra”…S ha erre azt válaszolom, hogy” én nem tudok ide utat csinálni”, „nem tudok oda közvilágítást kiépíttetni”, „nem tudok erre- vagy arra pénzt adni, mert  nincs erre hatásköröm”,  látom, hogy nem értik a válaszomat. Azt mondják: „de hát Te is a Hivatalban dolgozol!” Ez éppen igaz, csakhogy a jegyző az önkormányzatnál alkalmazott, és nem (a lakosság által) választott tisztségviselő, vagy képviselő. Vagyis: részt veszek az üléseken, javaslatokat is teszek, tehetek, de nincs szavazati jogom. Az üléseken pedig azért kell részt vennem, hogy a képviselő-testület működésének törvényességét megpróbáljam biztosítani.

De milyen feladatai is vannak az önkormányzati törvény szerint a jegyzőnek, és ezeken mit kell érteni? Először is, a jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az önkormányzat működése alatt az önkormányzat szerveinek (képviselő-testület, bizottságok, polgármester, alpolgármester) és intézményeinek (polgármesteri hivatal, oktatási-nevelési intézmények, egészségügyi és szociális intézmények) a működését kell érteni. A jegyző (és az általa vezetett hivatal, a polgármesteri hivatal) részt vesz a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítésében, a meghozott döntések nyilvántartásában és végrehajtásában. A jegyző készíti el a hivatal működésével kapcsolatos dokumentumokat, és részt vesz az egyéb intézmények működési dokumentumai elkészítésében.

 

A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát, a polgármesteri hivatalt. Ez nem csak az intézmény munkájának szervezését, és a dolgozók munkájának az összehangolását jelenti, hanem azt is, hogy a jegyző ellátja a hivatali dolgozókkal kapcsolatos munkáltatói jogokat is, a polgármester egyetértésével. A törvény szerint a jegyző döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket.

 

A jegyző dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. Nagyon sok olyan jogszabály van, amely az adott ügyben való elsőfokú eljárást a jegyző hatáskörébe utalja. A jegyzőnek kell kivetnie és behajtania a különféle adókat, a jegyzőnek kell felhívni valakinek a figyelmét, hogy megsérti az önkormányzat-, vagy az állam által meghatározott szabályokat. A jegyző részesíti birtokvédelemben azokat az ingatlantulajdonosokat, akiket mások megfosztanak a birtokuktól, vagy zavarnak a birtoklásban. A jegyző küld felszólítást, ha valaki nem gondoskodik a kutyája veszettség elleni védőoltásáról, vagy, ha valaki nem tisztítja ki az árkot, nem vágja a füvet, a gazt az ingatlanán. A külső szemlélő számára ezek általában nem teszik népszerűvé a jegyzőt, a Hivatalt. De egyrészt nem is ezért dolgozunk itt, hogy „szeressenek bennünket”, másrészt meg figyelembe kell azt is venni, hogy ezek a felszólítások, ezek a bírságok mind-mind a közösséget szolgálják (és csak akkor alkalmazzuk, ha az önkéntes jogkövetést nem sikerül elérnünk), azt, hogy a lakóközösség tagjai számára egy élhetőbb, egy szebb település jöjjön létre.

A jegyző tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának az ülésein. Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület bizottságának vagy a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. Szerencsére a munkakör betöltése óta összesen csak 2-3 esetben kellett ezzel a hatáskörömmel élni, akkor is előzetesen, figyelem felhívó jelleggel. Ez annak köszönhető, hogy 1991 óta azt a megoldást alkalmazzuk az önkormányzatnál, hogy a polgármester és a jegyző a képviselő-testületi ülések előtt rendszeresen egyeztetnek a testület elé kerülő előterjesztésekről. Így aztán nem kell a testület előtt „veszekedni” azon, hogy valami törvénysértő-e, vagy jogszerűtlen-e, (ha egyáltalán lenne ilyen), és van elég idő megtalálni a törvényes, és jogilag megalapozott megoldást, döntési javaslatot. Ez egy jól bevált, és mindenképpen folytatandó gyakorlat.